Panaszok

Derékfájdalom


A derékfájdalom igazi népbetegséggé vált a világ civilizált felén. A manapság mindennapossá vált hosszas, rendszeres ülés, kevés mozgás megterhelő az ágyéki gerinc részére. Ennek is köszönhető, hogy ma már az emberek 80%-a élete során legalább egyszer, 20-25 % pedig rendszeresen szenved derékfájdalomtól.


A derékfájdalmakat a tünetek alapján több csoportra lehet osztani. Az egyik legismertebb az ún. lumbágó, amikor egy rossz mozdulatot követően hirtelen nagyfokú, mozgáskorlátozottságot okozó derékfájdalom, izomgöcs alakul ki. A beteg ilyenkor általában alig bír megmozdulni, kiegyenesedni a fájdalom miatt. Lumbágó esetén legtöbbször a csigolyák közötti kisízületek mozdulnak ki, ami utána be is gyullad és rendkívül fájdalmas. Általában jó pár nap pihenés, izomlazító és gyulladáscsökkentő gyógyszerek kb. 1 hét alatt elmulasztják a panaszokat. A gyógyulást jelentősen gyorsíthatja a helyileg adott gyulladáscsökkentő injekció illetve különböző fizioterápiás kezelések. Fontos, hogy akinek többször előfordult már életében lumbagos panasza, főként, ha ezek az epizódok egyre gyakrabban jelentkeznek,forduljon reumatológushoz, és vizsgáltassa ki magát. Erre azért van szükség, mert a lumbago sem ok nélkül alakul ki, általában kezdődő degeneratív, vagy veleszületett rendellenességek állnak a háttérben, amelyeket ha időben el kezdünk kezelni – főleg megfelelő mozgás, gyógytorna, helyes ülés, stb alkalmazásával – akkor akár megelőzhetők a komolyabb elváltozások, pl. gerincsérv kialakulása is. A lumbagót igenis komolyan kell venni, nem véletlenül emlegetik a szakemberek a gerincsérv előszobájának! A gerincsérv kialakulásának leggyakoribb helye az alsó, ún. ágyéki gerincszakasz. Itt éri ugyanis a legnagyobb terhelés a gerincet: a teljes felsőtest és végtagok súlyát kell megtartania és mozgatnia. Gerincsérvre általában akkor kell gyanakodni, ha a jelentős mértékű derékfájdalom a farpofákba vagy az alsóvégtagokba sugárzó fájdalommal, zsibbadással, esetleg izomgyengeséggel is társul. Ilyen esetben mindenképpen orvosi vizsgálat javasolt.


Hátfájdalom


A gerinc középső, ún. háti szakaszának fájdalma leginkább gerincferdülés, hanyag tartás illetve tartós ülés, számítógép használat kapcsán szokott kialakulni. Legtöbbször a gerinc melletti mélyizmok nem elég erősek ahhoz, hogy a gerincet érő kedvezőtlen terhelést – pl. monitor előtti vagy könyv feletti “görnyedés”- ellensúlyozzanak. Ilyenkor a felületes izmok túlfeszülnek, fájdalmassá válnak, sokszor csomók tapinthatók bennük.


A gerinccsigolyák közötti vagy a csigolya-borda közti kisízületek akár ki is mozdulhatnak, ami olyan tünetekkel járhat, mint egy lumbágó: hirtelen éles fájdalom jelentkezik, amely bizonyos mozdulatokra, (pl. légvétel, csavaró gerincmozdulatok ) fokozódhat. A terápia általában gyulladáscsökkentő, izomlazító kezelésből áll, amelyet hatékonyan egészít ki a fizioterápia (pl. lágylézer, pulzáló mágnes th). Ha a panaszok elmúlnak, érdemes a probléma kialakulásának okát is feltárni, és amennyiben szükséges gyógytornát, gyógymasszázst vagy manuálterápiát alkalmazni.


A háti szakaszon ritkábban alakul ki gerincsérv mint az ágyéki vagy nyaki gerincszakaszon, de amennyiben a panaszok és a terápiára adott válasz alapján a vizsgáló orvosban felmerül ennek lehetősége, akkor ennek megállapítására alkalmas vizsgálatot javasol.


Nyaki gerinc fájdalom


A derékfájdalom után a nyaki gerinc fájdalmas elváltozási miatt fordulnak a betegek leggyakrabban mozgásszervi szakemberhez. Ennek oka, hogy a nyaki gerincnek a viszonylag nehéz fejet kell jelentős mozgástartományban mozgatnia ill. folyamatosan megtartania. Ha jól belegondolunk, nyakunk csak fekvéskor tud megpihenni!


A legtöbb probléma az alsó nyaki szakaszon szokott jelentkezni, itt hatnak a legnagyobb erők a nyaki csigolyákra. Sajnos a modern élet csak ront a helyzeten: egész nap vagy a fejet lógatva, vagy azt visszaszegve laptopot, monitort vagy könyvet néz az emberek jó része. Emellett a gerinc melletti mélyizmokat nem erősítjük megfelelően, így előbb utóbb befeszülnek a felületes nyak és vállövi izmok (pl. a csuklyás izom), amelyekben akár fájdalmas izomcsomók is kialakulhatnak. Ezt pedig tarkótáji vagy éppen fejfájás kísérheti.


Gyakori jelenség, hogy valaki “elaludja” a nyakát. Ilyenkor valójában vagy túlnyúlik egy izom, vagy kicsit kimozdul egy kisízület a nyaki szakaszon, ami fájdalmas gyulladást, izomgörcsöt vált ki.


Időnként sajnos gerincsérv is kialakulhat, ami vállba, karba sugárzó fájdalommal, zsibbadással is járhat. Ilyenkor MINDEN ESETBEN orvoshoz kell fordulni, és kivizsgálni a panasz okát!


Vállfájdalom


A vállfájdalmak hátterében az esetek döntő többségében két betegségcsoport valamelyik tagja fedezhető fel. Az egyik csoportba a váll körüli izmok gyulladása tartozik, amit legtöbbször Rotátor köpeny syndromaként jelölnek. Ebben az esetben a vállat mozgató izmok némelyike, vagy egyszerre akár több is, túlerőltetés, sérülés – vagy sok esetben kideríthetetlen ok miatt – begyullad. Legismertebb a m. supraspinatus inanak gyulladása (impigement sy ill. a biceps izom hosszú fej inának gyulladás (biceps tendinitis). Jellemző ezekre a betegségekre, hogy egyre erősödő vállkörüli fájdalmat érez a beteg, amely eleinte csak a kar oldal, hátra vagy ritkábban előre emelésekor (pl. fésülködés, kabát felvétele) jelentkezik, később pedig már akár nyugalomban is. Jellemző az éjszaka erősödő fájdalom. Ritkán múlik el magától, legtöbbször erős gyulladáscsökkentő gyógyszerekre, esetleg helyileg adott injekcióra szorul a beteg, amit fizioterápiával is érdemes kiegészíteni. Meg kell jegyezni, hogy egy meglepően makacs betegségről van szó: sokszor látjuk, hogy akár több hétre is szükség lehet, míg a beteg teljes mértékben rendbe jön. Márpedig a kezelést nem szabad “félvállról” venni, mivel a hosszan fennálló, kezeletlen gyulladás az inakban kóros elváltozásokat okozhat, illetve a váll mozgása be is szűkülhet akár egy életre (befagyott váll syndroma). Minél régebben áll fenn a gyulladás, annál nehezebb meggyógyítani és annál nagyobb az esélye a szövődmények kialakulásának.
A vállfájdalmak hátterében álló másik gyakori ok a főleg idősebb korban jelentkező porckopás. Ez érintheti magát a váll ízületet (glenohumeralis ízület) vagy a vállat alkotó egyik kisebb ízületet is (acromioclavicularis ízület).


Vizsgálat során az orvos ezeket el tudja különíteni egymástól. Mint minden porckopással járó ízületi elváltozás, ez is gyakrabban alakul ki, ha az érintett ízületet korábban sérülés érte vagy műteni kellett. Eleinte terhelést követően jelentkezhet a fájdalom, később időnként gyulladás alakul ki a kopások helyén. Később szinte állandósulhatnak a panaszok. Ezt meg kell előzni, ezért már korai stádiumban javasolt porcépítők szedése, rendszeres gyógytorna, fizioterápia. Legtöbb esetben ezekkel az eljárásokkal kordában tarthatók a panaszok, és lassítható a betegség lefolyása.

Budapest Reuma és
Fizioterápiás Központ

A Budapest Reumatológiai Központ barátságos, figyelmes szakembereket, színvonalas helyszínt és biztonságos gyógykezelést nyújt.

Orvosaink pontos és gyors diagnózis- felállítás után egyénre szabott kezelési tervet állítanak össze.

Budapest 1133, Ipoly u. 8.
+36 70 638 2203
Időpontfoglalás céljából
reggel 8-tól este 8-ig hívható,
akár szombaton is!



Időpont-foglalás: +36/30-467-8815

Hívjon minket bizalommal, reggel 8-tól este 8-ig, akár szombaton is!